Kezdőlap
Tóth Tamás
Írta: Administrator   
2014.07.27.
A Balatoni Nyár kánikulában és tomboló viharban is izgalmas témákkal, derűs hangulattal várja a tévénézőket. A tóparti magazinműsor egyik műsorvezetőjével, Tóth Tamás meteorológussal beszélgettünk.
Tóth Tamás
Tóth Tamás
-Tavaly kóstolt bele a Balatoni Nyár házigazdaszerepébe, most újra a révfülöpi stúdióban dolgozik. Örült a felkérésnek?
-Igen! Pozitív visszajelzésnek gondolom, és nagy örömmel vállaltam a két turnusra osztott feladatot. Szeretem ezt a műsort, mert változatos témákat boncolgatunk, amelyek máskülönben nem biztos, hogy elém kerülnének. A beszélgetésekre készülve sok érdekességet megtudtam kulturális életünk kevésbé ismert történéseiről, a gasztronómia, a mezőgazdaság kulisszatitkairól vagy épp a Balaton környékének rejtett kincseiről.
-Novodomszky Éva a partnere az idei műsorban. Milyen együtt dolgozni?
-Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a Család-barát két kedves és profi háziasszonya mellett dolgozhattam tavaly is, idén is. Múlt évben Dióssy Klárival vezettem műsort, most Éva a partnerem.
-Melyik rovat áll leginkább közel önhöz?
-A birtokra kelés teljesen a szívemhez nőtt! Olyan helyszíneken forgattunk Évivel, amelyeket eddig még nem fedeztem fel, és teljesen lenyűgöztek. Gyönyörködtünk a legszebb tihanyi panorámában, kapáltunk szőlőt, megismerkedtünk a mandulatermesztés rejtelmeivel. Nagyon élveztem!
-Nyáron mindenki izgatottabban figyeli az időjárás-jelentést.
-Bizony, az Országos Meteorológiai Szolgálatnál érezhető is ez a fokozott nyomás, nagyobb apparátusra van szükség ebben az időszakban. A jelentős kültéri rendezvényeket ki kell szolgálni, meteorológiailag biztosítani kell, a Balatonnál pedig különösen fontos a precíz viharjelzés. A siófoki kollégák legfőbb célja az élet- és a vagyonvédelem, hiszen nem érheti a fürdőzőket, vitorlázókat váratlan vihar vagy más komolyabb időjárási esemény.
-Mennyire előre lehet pontos előrejelzéseket adni?
-Meteorológiai távlatokban azt szoktuk mondani, hogy 7-10 napra lehet viszonylag pontos előrejelzést adni. Ugyanakkor vannak olyan időjárási helyzetek – például a Balaton környékén is többször kialakuló hirtelen viharok, zivatarok –, amelyeket csak néhány órával a bekövetkeztük előtt látunk. Minél kisebb területre próbálunk korrekt előrejelzést adni, annál nehezebb a dolgunk, hiszen a légköri folyamatok rendelkeznek bizonyos karakterisztikus mérettel, s az olyan jelenségek, mint a lokális balatoni viharok, nagyon nehezen jelezhetőek előre.
-Általában a nyár mely időszaka optimális egy balatoni nyaralásra?
-Nagy átlagban mindenképpen a július és az augusztus a legmelegebb, legszárazabb, nyaralásra leginkább alkalmas időszak. Ugyanakkor ez sem vehető készpénznek, gondoljunk csak az elmúlt nyarak időjárására! A 2010-es év például rendkívül csapadékos volt, a nyár nagy része is esővel, zivatarokkal telt. Ebben az évben én is viharjelzőként dolgoztam Siófokon. Az ezt követő években viszont kifejezetten száraz nyarak következtek, idén pedig ismét más arcát mutatja az időjárás.
-Volt már része extrém balatoni időjárásban?
-Nem is olyan régen, az idei első forgatási időszakban szakadt ránk egy nap váratlanul az ég. Ha nem is volt extrém az eset, de nem minden nap fordul elő ekkora vihar a tó környékén.
-Az időjárás a műsorrendet is képes felülírni: egy vihar miatt el is maradt egy júniusi adás. Hogy történt?
-Valóban akadnak ilyen, időjárás okozta izgalmai egy helyszíni élő adásnak. Az említett eset alkalmával például nagyon komoly mennyiségű csapadék esett le hirtelen, és egyszerűen beáztak a közvetítőkábelek, emiatt maradt el az adás. De volt olyan is, hogy a műsor szereplőinek szakadó esőben, 14 fokban, vacogva kellett belemenniük a Balatonba, biztos, hogy emlékezetes maradt számukra ez az adás.
-Melyik arcát kedveli leginkább a Balatonnak: a viharos hullámzást vagy a tükörsima vízfelületet?
-Mindegyiknek megvan a maga varázsa, sajátságos színvilága, hangulata. A Balatonnak minden időjárás jól áll!
M. Zs.
hétköznap, M1, Duna World 8.20
szombat-vasárnap, M1, Duna World 6.50
Balatoni Nyár

 
Mohay Bence
Írta: Administrator   
2014.07.20.
A futball-világbajnokság  után már magyarokért szoríthatunk a budapesti vízilabda Európa-bajnokságon, majd az augusztusi úszó Eb-n. A televíziós közvetítésekben kulcsszerepet játszó sportriporterrel, Mohay Bencével beszélgettünk.
Mohay Bence
Mohay Bence
-Hogy tetszett a futball-világbajnokság?
-Ha gyerekkoromban azt mondják, az lesz a munkám, hogy minden vb-meccset meg kell néznem, és még beszélgethetek is róla több száz ezer ember előtt... A mérkőzések után próbáltunk valami kis pluszt hozzátenni a látottakhoz. Az volt a célom, hogy olyan beszélgetéseket generáljak, amelyeket élvezet nézni, és amelyek a fociértő és az abban kevésbé járatos nézők számára is mondanak valami újat. Tetszett ez a vb, látványos meccsek voltak, sok gól született.
-A nyár további részében a vizes sportoké lesz a főszerep. Szereti a vizet?
-Nagyon! Bár tavasszal szület­tem, nyáron érzem magam igazán elememben, negyven fokban, vízparton. Úszni is nagyon szeretek, emiatt is közel állnak hozzám a vizes sportok, meg azért is, mert kezdő sportújságíróként a 2010-es, nagyon jó hangulatú budapesti úszó Európa-bajnokságon voltam először „mix zónás” riporter. Ez lesz a beosztásom a közelgő vízilabda Európa-bajnokságon is.
-Mit jelent ez a gyakorlatban?
-Pályaszéli riportokat készítek. A vízből kiszálló, medencét elhagyó sportolóknak először egy úgynevezett „vegyes zónába” kell menniük, még mielőtt az öltözőbe juthatnának. Itt várják őket az újságírók és a tévéstábok, hogy feltegyenek néhány kérdést arról, hogyan értékelik az adott meccset. Sokszor az a vád ér bennünket, hogy szegény sportolók még alig kapnak levegőt, mi már faggatjuk őket. De az érintettek jól tudják, hogy ez is hozzátartozik egy versenyhez.
-Mennyire szeretik a magyarok a vizes sportokat?
-Nagyon! A magyaroknak lételeme a víz, a nemzettudatunk része, igazi „vizes nemzet” vagyunk. Az iskolában minden gyerek megtanulja a vízrajzunkat, nyaral a Balatonon, fürdik a Dunában vagy a Tiszában – az emberek lelkében élnek a vizeink. Szeretjük a vizes sportokat, a vízilabda, az úszás és a kajak-kenu sikersportágaink, nem véletlen, hogy a világ bármely pontján is vannak világversenyek, mindig tele van a lelátó magyarokkal.
-Elérhet-e egy hazai érdekeltségű verseny hasonló nézettséget, mint egy futball-világbajnokság döntője?
-Egy foci-vb döntőjét két-, két és fél millió ember követi itthon, de megközelítheti ezt a számot egy vízilabda Európa-bajnokság is, ha magyar csapat játszik az aranyéremért. Ha lesz esélyünk a győzelemre, és ezt kellően beharangozzuk, lesz olyan vonzása, mint egy nagyobb sportág világversenyének.
-Mekkora nyomás nehezedik a csapatainkra a hazai rendezés miatt?
-Én is sokszor teszem fel ezt a kérdést a versenyzőknek, de azt gondolom, hogy vízilabdázni a Margitszigeten, magyar közönség előtt egyértelműen előnyt jelent. Ugyan mindig elvárásokat is támaszt a közvélemény, de ismerve a pólósainkat és a közönség szeretetét, ebben az esetben ez inkább feldobja majd a játékosainkat. Az őszinte szurkolás felpörget egy csapatot.
-Augusztusban az úszóinkért szoríthatunk a berlini úszó Európa-bajnokságon. Ott is jelen lesz, milyen szerepben?
-Kommentátor leszek, a versenyeket közvetítem. Ez nagy kihívás, mert remek riporterek nyomába lépek, mindenkiben sok emlék él arról, hogy milyen egy jó közvetítés. Az úszás szabályait ráadásul mindenki ismeri, itt a történéseket nem szükséges magyarázni, sokkal inkább a hangulatot kell átadni, a verseny drámáját közvetíteni.
-Jut ideje a pihenésre is?
-A vízilabda és az úszó Európa-bajnokság között lesz ugyan egy kis szabadidőm, de valószínűleg a szabadságom is felkészüléssel telik – remélhetőleg néhány napig vízparton, a Balaton mellett. Viszont, ha a lábamat lógathatnám egész nyáron, sóvárogva nézném a közvetítéseket, és a sportriportereket irigyelném, hogy dolgozhatnak.
M. Zs.

 
Advertisement
© 2014 rtvreszletes.hu
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.