Kezdőlap
György-Horváth Zsuzsa
Írta: Administrator   
2014.04.18.
Tavasz, ünnep, híradózás. Aki pedig minderről mesél nekünk: György-Horváth Zsuzsa, az M1 népszerű híradósa.
György-Horváth Zsuzsa
György-Horváth Zsuzsa
-Szereti a tavaszt?
-Nagyon! Tavasszal születtem, április 11-én, a költészet napján. A születésem évében ez éppen húsvét hétfőjére esett. Nemrég hallottam, hogy a születési dátum és az évszakhoz való vonzódásunk összefügg. Nem tudom, hogy ez mindenkinél így van-e, de az én esetemben igen.  Ahogy ébred a természet, úgy mintha egy kicsit én is felélednék.
-Mennyire fontosak az életében az ünnepek?
-Hagyományokat követő családban nőttem fel, az egyházi ünnepek nálunk valóban piros betűsek voltak, és ez ma is így van. Mindig elmentünk templomba, másképpen terítettük az asztalt, másképp öltözködtünk, mint a hétköznapokon.
-Az ünnepek „rangsorában” hol helyezkedik el a húsvét?
-A mi családunkban a karácsonnyal egyenrangú ünnep a húsvét. Gyerekkoromban már a böjti időszakot is szigorúan vettük, nagypénteken megemlékeztünk Jézus Krisztus kereszthaláláról, húsvétkor pedig megünnepeltük a feltámadását.
-Tizenkét éves koráig Erdélyben élt. Elevenek még a népszokások?
-Erdélyben háromnaposak voltak az ünnepek. Emlékszem arra a különös hangulatra, amikor a falubeliek hosszú sorokban, gyakran zsoltárokat énekelve, együtt vonultak a templomba. Mindenki felvette a legszebb, ünnepi ruháját. Elengedhetetlen volt a húsvéti locsolkodás, arra mi, lányok hetekig készülődtünk. Akkoriban kizárólag kézzel festett piros tojás lehetett a fiúk jutalma, és természetesen étellel, itallal is megkínáltuk a vendégeket. Az is előfordult, hogy friss vizet öntöttek a nyakunkba, bár akkor már divatba jöttek a kölnivizek is, amelyekért nem rajongtam.
-Őrzi a hagyományokat, vagy saját ünnepi forgatókönyvet alakított ki?
-Részben követem a régi szokásainkat, ezeket adom tovább a gyermekeinknek. Most már akkorák, hogy a locsolkodás is fontos lett, Sára lányom várja a locsolókat, Zsigmond, a kisfiam pedig locsolkodni megy az édesapjával.
-Tágabb közösségben is ünnepel: templomban vagy más közösségben is megéli az ünnepet?
-Templomba mindig elmegyünk, és az utóbbi években baráti összejöveteleket is szervezünk húsvétkor, ez is jó alkalom arra, hogy egy kicsit figyeljünk egymásra.
-A húsvét idén a választás utánra esik. Híradósként több pihenésre lesz szüksége?
-A híradózás attól izgalmas, hogy bármikor bármi történhet, minden nap kiszámíthatatlan. A választási időszakban azonban valóban mozgalmasabb a munkánk, mint máskor. Biztosan ránk fér majd a pihenés!
-Az ünnepek mennyire írják át a híradók tematikáját? El tud csöndesedni a világ a feltámadás táján?
-Bizonyára idén is lesznek bőven olyan események, amelyek sokáig foglalkoztatják majd a közvéleményt, és amelyek nem maradhatnak ki a híradásokból sem. Ugyanakkor az részben már egyéni felelősségünk, hogy húsvét idejére elcsendesedjünk, és az ünnepre tudjunk összpontosítani.
-Híradó nem maradhat el ünnepeken sem. Sokat lesz távol a családjától?
-Akárcsak a karácsonyt, a húsvétot is jó előre megtervezzük a kollégákkal, így kivesszük a részünket a munkából és a pihenésből egyaránt.
-Kislánya nyolc-, kisfia ötéves. Várják a nyuszit?
-Biztos vagyok benne, hogy a nyolcéves lányom már tisztában van azzal, hogy hogyan rejti el a nyuszi a fűben az ajándékokat, de nem firtatja ezt a kérdést, mintha még hinni akarna benne! Számukra nincs annál nagyobb öröm, mint amikor ébredés után fogják a kosárkájukat és elindulnak a kertben keresgélni.
-Mi kerül az ünnepi asztalra?
-Általában hagyományos húsvéti ételek, tojásból készült saláták, sonka és kalács.
-A Hagyományok Háza kézműves műhelyében kipróbálhatták a hagyományos tojásdíszítést Csákányi Zoltán segítségével. Önök mivel várják a locsolókat?
-Évről évre egyre szebb piros tojásokkal, amelyeket magunk festünk. Sára lányom nagyon kreatív, szép ünnepi díszeket is szívesen készít. A süteményeket is együtt sütjük meg, így csak saját készítésű meglepetést kap az, aki eljön hozzánk locsolkodni.
M. Zs.

 
Sebő Ferenc
Írta: Administrator   
2014.04.13.
A Fölszállott a páva döntője előtt a magyar néptáncmozgalom atyjával, a Kossuth-díjas művésszel, népzenekutatóval, a tehetségkutató verseny zsűrijének elnökével, Sebő Ferenccel beszélgettünk.
Sebő Ferenc
Sebő Ferenc
-Családi örökségként kapta a muzsika szeretetét?
-A családunkban egyáltalán nem volt zenész, édesanyám, édesapám sem énekelt odahaza, de a szüleim mindig megadták a lehetőséget a tanulásra. Zeneiskolába jártam, csellóztam, zongoráztam, táncolni tanultam. Az egyetem alatt a szimfonikus zenekarban jöttünk össze Halmos Bélával. Jóval később kezdtünk csak népzenével foglalkozni, akkor, amikor a Röpülj pávára gitárkíséretes népzenével jelentkeztünk. Aztán egyre jobban érdeklődtünk a népzenénk után, megtanultam brácsázni és szereztem egy tekerőlantot is.
-Hogyan alakult ki a ránk, magyarokra jellemző népzene, néptánc?
-A népi kultúra egyfajta „popzene”. Ahogy ma is, úgy a régi időkben is nemzetközi gyökerei voltak, aztán helyi változatai alakultak. Ha a népzenét tanulmányozzuk, az egész zenetörténet kibontakozik belőle, hisz minden nagy zenei korszaknak megvan a lenyomata a népzenében is. A Kárpát-medence nagyon egységes nyelvezetet beszélt. Az új divatok nyugat felől érkeztek, és általában a Kárpátok vonulatainál meg is álltak, Erdélyben például a románok is páros táncokat táncolnak, a Kárpátokon túl viszont még a régi Európa lánctáncait járják.
-Hogyan tovább, merre halad ma a népi kultúra?
-A mai világban minden hozzáférhető: több évszázad, több földrajzi terület választéka „ki van téve az asztalra”. Szabad a vásár, nyitott a világ, a technika is lehetővé teszi a keveredést. Ilyen nem volt a történelemben soha! Ez a népi kultúra „popzenei ága”, ami mára viszont iparosodott, az emberek nem teszik az életük részévé, csak hallgatják. A néphagyomány ezzel szemben egy lezárt és kontrollált területe a hagyománynak, hiszen feltétele az évszázadokon át való használat, amelyet egy nagyszámú közösség „ellenőrzött”.
-Milyen érzés látni a Fölszállott a páva széles közönségsikerét?
-Nagyon jó! Az, hogy a népzenéről és néptáncról most már nem „ciki” beszélni, és nem gúnyolódás tárgya az, aki ezzel foglalkozik, mutatja, hogy nagyot léptünk előre az elmúlt negyven év alatt. Lassacskán megvalósulni látszik Kodály álma, nevezetesen az, hogy az értelmiség magáénak érezze a nép hagyományát. Fiatalok százezrei foglalkoznak néphagyománnyal, a Páva selejtezőinek is ez a fő tapasztalata. Zenei polgárosodás ez: a hagyomány válik a fiatalok szórakozásának eszközévé.
-Mennyire hungarikum ez a tehetségkutató?
-Az mindenképpen hun­ga­ri­kum­nak számít, hogy a tudomány teljes mellszélességgel mögénk állt. Százötven éves gyűjtő- és rendszerező munka tette lehetővé, hogy mindez ilyen szépen kikerekedjen. Jól kezelt anyagot kaptunk a kezünkbe, és fontos, hogy ezek a gyűjtemények továbbra is fejlődjenek, hiszen ezek az utolsó szálai sajátos nemzeti kommunikációnknak, ami – ahogy a képernyőn is látszik – élővé tud válni a fiatalok lábában, muzsikálásában, szívében.
-Az idei versengés kapcsán milyen benyomásai vannak?
-Nagyon jó versenyzők jöttek, s vérzik a szívem mindenkiért, aki kiesik. De a Páva kiváló alkalom, hogy megmutassuk az országnak, milyen remek fiataljaink is vannak. Nincs is annál szebb, mint hogy a gyerekeink értékes, hazai nyersanyaggal szórakoznak, nem mások által levetett silányságokkal.
-Ha rosszkedve vagy öröme van, ma is ki tudja élni táncban, muzsikálásban?
-Nyilván más az életbeosztás, sok tennivaló akad, de akinek megvan ez a szókincse, beszélget is rajta. A mi felelősségünk az is, hogy az utódainknak átadjuk ezt a tudást. Hála istennek egyre több felelősen gondolkodó szülő van, a versenyen is látni, hogy immár családokkal jönnek a résztvevők. Ez is új jelenség, a mi időnkben még nem volt népszerű dolog a szülőket követni.
-Ha egy mondatban kellene meggyőzni a nézőket, miért nézzék az április 19-i Páva-döntőt, mi lenne az?
-Azért, hogy lássák, milyen jókedvű, okos és tehetséges fiataljaink vannak, akik sokat adhatnak ennek az országnak. Kodály Zoltán is büszke lenne rájuk!
M. Zs.
szombat, M1 20.25
 
Frissítve ( 2014.04.13. )
 
Advertisement
© 2014 rtvreszletes.hu
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.