Kezdőlap arrow Címlapsztori
Címlapsztori
Cseke Eszter és S. Takács András Nyomtatás Email
Írta: Administrator   
2014.07.06.
A brazíliai futball-világbajnokság alkalmából az elődöntők utáni szünnapon különkiadással jelentkezik az On The Spot. Cseke Eszter és S. Takács András Amazóniában a bennszülöttek és a foci kapcsolatáról forgatott filmet.
Cseke Eszter és S. Takács András
Cseke Eszter és S. Takács András
-Egyfajta világnyelv a szinte eszköztelen foci. Tapasztalták ezt útjaik során?
S. Takács András: Hogy eszköztelen lenne, azt valószínűleg kikérné magának filmünk jó néhány szereplője: a törzs legféltettebb kincsei között őrzi a törött lábszárvédőket és a kopott stoplis cipőket. Az egyik srác csak fél párhoz jutott hozzá, de azt büszkén viseli az esti meccseken az esőerdőben, a másik lába mezítláb marad.
Cseke Eszter: Az biztos, hogy a foci világnyelv, a bissaui szigetvilág törzseitől Ugandáig mindenhol belebotlunk. Néhány éve egy eritreai menekülttáborban forgattunk, ahol bajnokságot szerveztek az árván maradt gyerekeknek. Teljesen lekötötte őket a játék, és arra a napi néhány órára kiszakadtak a menekülttábor nyomasztó mindennapjaiból.
-Az Amazonasnál élő népeknek van labdájuk?
S.T.A.: Amazóniában még mindig több tucat olyan törzs él, amelyik még nem látott fehér embert. Az őket védő hatóságok kínosan ügyelnek rá, hogy ez így is maradjon. Anno teljes falvak haltak ki a kívülről hozott betegségek miatt, amelyekre az indiánok szervezete nem volt felkészülve. Szóval náluk nincs labda, viszont a kayapo-xikrinektől tudjuk, hogy a focilabda előtt a kókuszdióval már játszottak.
Cs.E.: Amit mi foci néven ismerünk, azt ők a tévében látták először. Tévé meg azóta van, hogy a brazilok elkezdték építeni a Xingu folyóra a világ egyik legnagyobb gátját, és mindenfélével kárpótolni kellett az xikrineket, amiért szépen lassan kiszárad majd a folyó, amely az életüket és a kultúrájukat jelenti. Erről is szól a csütörtök esti film.
-Sok hír érkezik a vb-re való felkészülés kapcsán zavargásokról. Mennyire tartják biztonságosnak egy ilyen világverseny megrendezésére az országot?
Cs.E.: Találkoztunk olyanokkal, akik szerint egyszer csak kitörnek a favellákból a tehetetlen, nyomorgó fegyveresek és szétlőnek mindent. Mások azt mondják, hogy ha Johannesburg túlélte a vb-t, vagyis inkább a vb Johannesburgot, akkor Riónak is menni fog. Őszintén reméljük.
-A törzsi közösségekben hogyan tör felszínre a „homo ludens”, a játékos ember természete?
S.T.A.: A film főszereplői, a Xingu folyó egyik mellékága mentén élő kayapo-xikrinek rengeteget játszanak. Ma már sokszor ugyanazt, mint mi. Dominóznak, fociznak, sakkoznak, igaz, sokszor számunkra megfejthetetlen szabályok alapján.
-Önök figyelemmel követik a labdarúgó-világbajnokságokat?
Cs.E.: Négy éve Dél-Afrikában a nyitómeccset Andris a stadionban nézte, én meg egy johannesburgi gettóban gengszterekkel, akik a vb idejére nemzeti büszkeségből leálltak a rablással. Nekünk a focinál érdekesebb, hogy mi mindent vált ki az emberekből.
-Kinek szurkolnak egy olyan vb-n, amelyen magyar csapat nem vesz részt?
S.T.A.: Annak kelet-közép-európaiként nagyon örültünk, hogy a horvátok harminc percen át elhitették a világgal, hogy van esélyük a brazilokkal szemben. A nyitómeccset Brazíliában néztük az esőerdőben, ahol az indián törzsfőnök egyébként a horvátoknak szurkolt, mert teljesen ki van akadva a brazilokra a földjükre épülő gát miatt.
-Az utazásaikhoz fizikai erőnlétre is szükségük van. Trenírozzák magukat?
Cs.E.: Mindenhová magammal viszem a jógamatracomat. Amazóniában a gyerekek kinevettek, aztán szépen lassan megtanulták a lefele néző kutyapózt.
S.T.A.: Én meg az öcsémet nézem, amint vízilabdázik. A családban ő a sportember: a Vasas oszlopos tagja, örökös magyar bajnok, de néhány nehezebb meccsen egy-két kilót én is leizzadok.
-A sport is, az utazás is lehet szenvedély. Mennyire narkotikum az önök számára?
Cs.E.: Ezt nehéz megmondani, mert hatodik éve szinte folyamatosan úton vagyunk. Évente három-négy hónapot töltünk itthon, ilyenkor nincsenek elvonási tüneteink.
S.T.A.: Vagy olyankor gyorsan útra kelünk. Az biztos, hogy az On The Spotot szenvedély nélkül nem lehetne csinálni. Egy különleges életforma, amelyben az utazás a hivatásunk.
M. Zs.
csütörtök, M1 20.20
On The Spot: Brazília – Vb-különkiadás



 
Harsányi Levente Nyomtatás Email
Írta: Administrator   
2014.06.30.
Emlékezetes balatoni nyarak, felejthetetlen nyári slágerek – a révfülöpi stúdióból jelentkező Balatoni Nyár című magazinműsor egyik házigazdájával, Harsányi Leventével beszélgettünk.
Harsányi Levente
Harsányi Levente
-Három héten át lesz a Balatoni­ Nyár műsorvezetője. Lesz ideje meglátogatni a családját?
-Balatonfenyvesen van egy kis nyaralónk, ott lesz a feleségem a kisfiunkkal és pocakjában az októberre várt kisbabánkkal. Én ugyan a túlparton fogok dolgozni, de ahogy időm engedi, megyek hozzájuk. Szép nyár elé nézünk!
-Iskolásként alig vártuk, hogy a vakáció szó „v” betűje is felkerüljön a táblára. Emlékszik még erre?
-Régen volt, már csak nyomokban van meg az érzés, de most újraélhetem egy kicsit. Tizennégy éven keresztül minden reggel, télen, nyáron mennem kellett hajnalban a rádióba, tavaly óta viszont ennek vége, amit hihetetlenül élvezek. Újra felfedeztem az évszakokat is, alig várom a nyarat, végre sok időt tölthetünk Fenyvesen. A Balatoni Nyár pedig maga a főnyeremény! Úgy dolgozni, hogy közben karnyújtásnyira van a tó, s mindezt kiváló kollégákkal, szép hölgyekkel, finom reggelikkel – kell ennél több? Talán csak annyi, hogy süssön a nap!
-Első műsorvezető-partnere Osvárt Andrea lesz.
-Igen, mi indítjuk a műsorfolyamot, velünk lehet majd hangolódni a Balatoni Nyárra. Andit eddig csak a filmjeiből ismertem, örülök a közös munkának, és úgy tűnik, nemcsak most, hanem később, a szépségkirálynő-választáson is együtt dolgozunk. Az első beszélgetésünk kellemes benyomást tett rám, izgatottan várom a közös munkát: a szépség és a szörnyeteg találkozása lesz ez a kamerák előtt.
-Később Rátonyi Krisztinával lesz a műsor házigazdája. Ez a kettős már egy rutinosabb formáció.
-Valóban, Krisztával együtt készítettük nemrég A Dal backstage-interjúit. Felkészült, könnyen oldódó, nagyon humoros lány, jó és könnyű vele műsort vezetni, biztos vagyok benne, hogy most sem lesz ez másképp.
-Említene néhányat az emlékezetes balatoni élményei közül?
-Sok szép élményem van, de nem mindegyik publikus. Szerelmek, nagy sportolások, bulizások sokasága kevereg az emlékek közt. Emlékszem például, úgy tizennégy éves lehettem, mikor egy nemzetközi táborban pingpong-versenyen indultam. Nagyon tetszett akkor egy német lány, aki nem akart rólam tudomást venni. Ahogy a versenyben haladtam előre, kezdtem felkelteni az érdeklődését, meg is nyertem miatta a bajnokságot, ő volt a „tét”. Jutalomként pedig velem táncolt a búcsúbulin. Aztán a fenyvesi házunk szomszédságában volt egy kiadó ház, a tipikus „Zimmer frei” felirattal. Egy nénit bíztak meg a tulajdonosok a bérlőkkel való kapcsolattartással, aki egy árva szót sem beszélt németül. Gyerekként sokszor láttam, ahogy tagoltan, egyre lassabban és hangosabban magyarázza a mit sem értő német turistáknak, hogy hova akasszák a kulcsot – aztán én segítettem ki őket. Szerintem sokan őrzünk hasonló klasszikus, balatoni emlékeket. Olyanok ezek, mint régen a katonatörténetek: mindenki tartogatott ezekből néhányat a tarsolyában.
-Kisfia, Nándi szintén a Balaton szerelmese?
-Abszolút! Igazi balatoni gyerek, sokat mesél erről az oviban is. Ötéves, szinte mindent tudunk már együtt játszani, ami remek dolog, nagyon élvezem! Nyaranta csináltatok neki egy feliratos pólót, amelyre ráírjuk, hogy éppen  hány éves, meg valami vicces mondatot, abban jön-megy nagy büszkén a faluban.
-Kedveli a vízparti sportokat?
-Olyannyira, hogy szervezői vagyunk a FOB-nak, a Fenyvesi Olimpiai Játékoknak. Ez nagyon komoly dolog, várják a nyaralók és a helyiek is. Öt sportágban mérik össze az erejüket a csapatok. Nyár végén aztán díszes oklevelek, komoly díjátadó ceremónia várja a győzteseket.
-Melyik a kedvenc nyári slágere?
-Minden nyárhoz kötődik valami sláger. 1984-ben Révfülöpön, az Ibolya diszkó előtt például sokat vártam a barátaimra, akkor a Modern Talkingtól az Atlantis Is Calling volt a nagy sláger. Azóta is azt a régi nyarat idézi.
M. Zs.
hétköznap, M1 8.20;
szombat-vasárnap M1 6.50 Balatoni Nyár

 
Radványi Dorottya Nyomtatás Email
Írta: Administrator   
2014.06.23.
A fásultság megrögzött ellenségével, a magyar televíziózás sokoldalú, népszerű személyiségével, Radványi Dorottya szerkesztő-műsorvezetővel beszélgettünk.
Radványi Dorottya
Radványi Dorottya
-Tapasztalt televíziós. Fontos önnek a kamera közelsége?
- Életem szerves része a munkám, és a családom, a gyerekem mellett az nyugtat meg igazán, ha a tévében lehetek. Amikor otthon vagyok és a konyhában teszek-veszek, akkor is a benti munkákon jár az eszem. Ezt nem lehet kikapcsolni, számomra a tévézés egyeduralkodó szenvedély.
- Mit jelent ebben a szakmában a rutin?
- Életveszélyes dolog! Örök feladat, hogy megpróbáljam elkerülni, mert szégyellem magam, ha véletlenül kétszer ugyanabba a szituációba botlom a munkám során. Harminc éve vagyok a képernyőn, nagyon kell figyelnem a folyamatos megújulásra, sosem szabad úgy a kamera elé állni, hogy belecsússzak a rutinba. Ennek egyetlen módja van: mindig át kell gondolni, újra kell értelmezni az adott helyzeteket. Erős kontroll alatt tartom magam, olyannyira, hogy például a Kívánságkosárban a nézői telefonok fogadásakor sem engedem meg magamnak, hogy kétszer ugyanúgy köszöntsem a betelefonálókat. Mindig új perspektívákat kell találni, és ez örök feladat!
- Elfogja még izgalom a kamera előtt?
- Az első időkben volt lámpalázam, de annyit dolgozhattam élőben, hogy szinte ugyanazzal a nyugalommal folytatom a büfében megkezdett beszélgetést a stúdióban is. Ha például egy vidéki bejelentkezés töri meg a műsort, örülök annak a csipetnyi többletfeszültségnek, ami a pluszkoncentrációval jár, és amitől pergőbb lesz az adás. A megszokott helyzetekben ez az izgalom már nem fog el. Amikor a főcím fut, fejben már készen állok az adás első és utolsó mondatával. A kezdet és a vég kézben tartása és a rendszeres felkészülés megadja a teljes biztonságot, a vérnyomásom nem emelkedik az egekbe.
- Sok műfajban kipróbálhatta magát. Melyik áll ezek közül legközelebb önhöz?
- Az élő műsor varázsa páratlan, mindig jóval inspirálóbb, mint a felvétel. A Kívánságkosárban is, ha valami rendkívüli ok miatt felvételről megy, sokkal nehezebben hozom fel magam arra a szintre, amit elvárok önmagamtól, mint ha élő adás lenne. A Kultikon című műsorban konferáló szövegeket mondok, ami jóval kötöttebb, kevéssé kreatív feladat, de riportokat is készíthetek, amit viszont szintén nagyon élvezek. Szeretem az egész napos tematikus műsorfolyamokat is, amikor körkapcsolásokkal lehet bejelentkezni. Ezeket a tömény, koncentrált szituációkat élvezem csak igazán!
- Ybl Miklós születésének kétszázadik évfordulója alkalmából új sorozata készült.
- Valóban, Ybl 200 címmel egy huszonegy részes, epizódonként ötperces ismeretterjesztő sorozatot forgattunk, amelynek szerkesztői feladatait láttam el. Ez az önálló alkotás terepe, ami külön élvezetet jelent. Nagyon szeretem az épített környezetet alaposan megfigyelni, az évforduló pedig jó alkalom arra, hogy bemutassuk azokat az ismert és rejtett csodákat, amelyeket Ybl Miklós alkotott. Az épületek múltja, emberi vonatkozásai tárulnak fel a zseniálisan rögzített látvány mellett. Két kiváló televíziós munkatársammal, Reich László operatőrrel és Varga Zs. Csaba rendezővel dolgoztunk a sorozaton.
- Van kedvenc épülete?
- Mindig az izgat legjobban, amiről éppen írok. Legutóbb például Pálffy Pálné palotája, ami egy XV. Lajos korabeli női, intim palota – jelenleg a Szabó Ervin Könyvtár zenei gyűjteményét őrzik itt. Egy hétgyermekes özvegyasszony építtette és lakta egykor ezt a csodálatos épületet, az ő sorsuk is megelevenedik majd.
- Mennyit nyomoz az épületek után?
- Sokat! Levéltárban, könyvtárban kutakodom, építészekkel konzultálok. Ami pedig nagyon fontos a mai világban, hogy a kultúrtörténeti ismereteket fogyaszthatóvá tudjuk tenni.
- Gyerekkorában zenélt, sőt statisztált is az Ybl tervezte Operaházban. Milyen muzsikát hallgat szívesen?
- Komolyzeneőrült vagyok! Jonas Kaufmann operaénekes a szerelmem, nagy rajongója vagyok, de bevallom, a fiammal csápoltam már Robbie Williams-koncerten is.
M. Zs.
péntek, Duna World 19.55 Hogy volt!?

 
Osvárt Andrea Nyomtatás Email
Írta: Administrator   
2014.06.16.
Idén is hamisítatlan vakációs hangulatot varázsol a képernyőkre a Balatoni Nyár. A tópartról jelentkező délelőtti magazinműsor első turnusának háziasszonyával, a riporterként debütáló ismert színésznővel, Osvárt Andreával beszélgettünk.
Osvárt Andrea
Osvárt Andrea
-Szerepel a portfóliójában televíziós műsorvezetés?
-Némi tapasztalatom van, hiszen vezettem már élő műsorokat, először Olaszországban, ahol díjátadók háziasszonya voltam. Tavaly aztán idehaza is kipróbálhattam magam ebben a szerepben, mikor egy nagyszabású operettgálát, a Budavári Palotakoncertet vezettem, amelyet a televízió is közvetített.
-A Balatoni Nyárban nem interjúalany lesz, hanem műsorvezető.
-Valóban, eddig mindig engem kérdezgettek műsorokban, most végre kipróbálhatom, milyen az, ha nekem kell egy beszélgetést alakítanom a kérdéseimmel. Izgalmas feladatnak ígérkezik, kíváncsi vagyok rá, hogy állom meg a helyem ebben a fordított szerepben. Azt viszont már most tudom, hogy sok érdekes, kreatív embert fogok megismerni a műsor kapcsán, és ez mindig inspiráló dolog.
-A kamera régi „barátja”, de az élő adás alatt előfordul, hogy lámpalázas?
-Természetesen! Filmezés közben mindig van lehetőség javítani, ismételni egy jelenetet. Az élő adás izgalmát, sajátos hangulatát pedig éppen a megismételhetetlenség adja. Ilyenkor minden itt és most történik, ami óhatatlanul izgalommal tölti el a szereplőket, legyenek akár riporterek vagy riportalanyok. Biztos, hogy bennem is lesz drukk, hiszen az adásidő alatt nem szabad kiesni a szerepből.
-Harsányi Leventével alkotnak majd párt. Ismerték egymást korábbról?
-Nem, a műsorra való készülődés kapcsán találkoztunk először. Levente nagyon szimpatikus, nyugalom és magabiztosság árad belőle, ami jó előjel. Bízom benne, hogy fogja majd a kezem és segít.
-Sokáig Olaszországban élt. Érzett honvágyat?
-Igen, mindig volt. Azt hittem, idővel csökkenni fog, de fordítva alakult, egyre inkább vágytam haza. Csak egy idevágó példa: szívfacsaró volt látni a közösségi portálokon, hogy a barátaim a Balatonnál buliznak, miközben én Olaszország egyik szegletében forgatok.
-A tenger közelsége mellett is hiányzott a Balaton?
-Igen! Hiába van Rómától harminc kilométerre a tenger, én nem mellette nőttem fel, nekem a Balaton jelenti a nagybetűs nyarat, ehhez a tájhoz kötnek a gyökereim. Szeretem a tó illatát, a parti nyüzsgés hangulatát. Az olaszországi évek alatt is igyekeztem minél több időt Magyarországon tölteni, nyaranta hazautaztam, itthon pihentem a legszívesebben.
-Akad olyan Balaton-parti település, amelyik különösen is közel áll a szívéhez?
-Kislánykoromban egy rosszul sikerült horvátországi nyaralást szakítottunk meg, amikor hazafelé autózva a szüleim úgy döntöttek, hogy kárpótlásul eltöltünk még néhány napot a Balatonnál. Paloznakon szálltunk meg egy kempingben, ahol annyira jól éreztük magunkat, hogy azóta is a legszebb családi nyaralásként tartjuk számon. Diákként aztán Fűzfőre és Alsóörsre jártunk bulizni, kellemes emlékeim vannak erről az időszakról is. Ma már inkább az északi part szépségei nyűgöznek le, Füred és Tihany környéke rengeteg felfedeznivalót rejt.
-Szereti a vízi sportokat?
-Tamásiban nőttem fel, van ott egy vitorláskészítő üzem, ahol a nevelőapám hajóépítőként dolgozott. Nyaranta olykor elkísérhettük őt egy-egy hajó vízre rakásakor. Igazi ajándékok voltak ezek a napok! Bár vitorlázni nem tudok, már gyerekként is aludtam hajón a Balaton közepén. Azóta is szívesen vendégeskedem vitorlásokon, és szeretem nézni a versenyeket is. A barátaim szoktak indulni a Kékszalagon, ilyenkor örömmel drukkolok nekik a helyszínen.
-Ha Balaton-part, akkor lángos vagy palacsinta?
-Lángos, méghozzá sok sajttal és tejföllel!
M. Zs.
szombat, M1 6.50 Balatoni Nyár

 
P. Fülöp Gábor Nyomtatás Email
Írta: Administrator   
2014.06.08.
Karneváli hangulat ígérkezik a június 12. és július 13. között zajló 2014-es brazíliai labdarúgó-világbajnokság idejére. Az egyik helyszíni kommentárorral, P. Fülöp Gáborral beszélgettünk.
P. Fülöp Gábor
P. Fülöp Gábor
-A futballrajongók számára mindig izgalmasabb egy olyan nyár, amelyre foc-vb is esik. Milyen élményeket őriz ezzel kapcsolatban?
-A foci mindig összehozza az embereket! Nekem ezekről a nyarakról leginkább a családdal, barátokkal töltött jó hangulatú esték jutnak eszembe, bár két éve az Európa-bajnokságon megfordultam olyan közösségi helyeken is, ahol sok ismeretlen nézte együtt a meccseket – ennek is sajátos atmoszférája van. Egyetlen dolgot szeretnék csak, hogy közösen szurkolhassunk a vb-n a magyar csapatért.
-Menczer Tamással, Mezei Dániellel és Gundel Takács Gáborral együtt négyen utaznak Brazíliába.
-Igen, bár meglehet, hogy Budapesten látjuk egymást utoljára, és csak itt találkozunk majd újra. Négy különböző városba indulunk, és a tervek szerint nem is fogjuk keresztezni egymás útjait, feszes menetrendben vagyunk beosztva a különböző helyszínekre.
-Járt már a híres Maracana stadionban?
-Nem, még Brazíliában sem voltam, úgyhogy tele lesz újdonsággal ez az út.
-Milyen foci, milyen típusú játék vezethet eredményre 2014-ben?
-A klubszezonból kiindulva vélhetően a védekezés lesz mindennek az alapja.  Az Atletico Madrid például a Barcelona ellen egyetlen meccset sem veszített, pedig elméletileg jobb játékosokból áll a Barca. Azok a csapatok lesznek eredményesebbek, amelyek az erős védelem mellett valami pluszt is hozzá tudnak tenni a játékhoz.
-Kiket tart az idei harminckét induló közül esélyesnek a győzelemre?
–Négy éve tippeltem, s bár a döntőbe jutó egyik csapatot sikerült eltalálnom, de az egyenes kieséses szakaszig még a takarító néni is ügyesebben jósolta meg az eredményeket. Valószínű, hogy a házigazdák jól szerepelnek, és lesz meglepetéscsapat is, ahogy négy évvel ezelőtt Uruguay a legjobb négy közé jutott.
-Hogyan készül fel?
-Megpróbálom szisztematikusan beosztani a tanulnivalókat. A csoportmérkőzésekről  pontos program áll rendelkezésünkre, ez alapján készülök föl. Minden mérkőzéshez többoldalas statisztikákat és ezekből kiolvasható érdekességeket gyűjtök. Egyetlen példa csak: a belgák jelenlegi kapitánya lőtte országuk legutóbbi vb-gólját 2002-ben, ez érdekes kis adalék lehet. Véletlenül sem szeretném elárasztani a nézőket számokkal, statisztikákkal, de mégiscsak ez az alap, ahogy foci sincs stoplis cipő és sípcsontvédő nélkül.
-A szakkommentátor nemcsak felkészült és gyors, hanem a  stílusa is befolyásolja a közvetítés hangulatát.
-Nem hinném, hogy a kommentátornak a feszültséget fokoznia kellene, sőt ha valaki erre törekszik, az könnyen a visszájára is fordulhat. Ha egy magyar csapat mérkőzését közvetítjük, mindig adott az erős érzelmi hatás. Ebben az esetben mindez hiányzik majd, itt a játék színvonala és a körítés teremti meg a jó hangulat alapját,  de egy közepes világbajnoki mérkőzésen nem kell mindenáron tombolni.
-Mit gondol, mikor szurkolhatunk újra világbajnokságon nemzeti válogatottunknak?
-Semmiképp nem szabad elvenni az emberektől a reményt, de figyelembe kell venni a realitásokat. Úgy gondolom, legutóbb is volt esélyünk Egervári Sándor csapatával, más kérdés, hogy mi lett volna a folytatásban. A közelgő Európa-bajnokságon viszont például több csapat vehet részt majd a tornán a korábbiaknál, és ha egy hasonlóan kiszámítható, szervezett együttessel lépünk pályára, lesz esélyünk, hogy kijussunk Franciaországba.
-A házigazdák felkészültek?
-Sok az ígéret, de minden a helyszínen derül majd ki. Ugyanakkor tudjuk, hogy öt repülőtér bővítése sem készült el, ezért feltehetően nagy lesz a kapkodás. A szurkolók viselkedése is nehezen modellezhető, ha például a brazil csapat véletlenül megbotlik, az feszült helyzetet teremthet. Reméljük, hogy nem történik incidens, és igazi ünnep lehet a szurkolóknak ez a világbajnokság!
M. Zs.
csütörtök, m1 20.10
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Találatok: 37 - 45 / 325
 
© 2018 rtvreszletes.hu
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.