Kezdőlap arrow Címlapsztori
Címlapsztori
Molnár Piroska Nyomtatás Email
Írta: Administrator   
2013.10.25.

A hivatali életről görbe tükröt mutató IrReality show, a Munkaügyek új évaddal jelentkezik szeptembertől. A sorozat egyik főszereplőjével, a Sipeki Elvirát alakító Molnár Piroska Kossuth-díjas színművésznővel beszélgettünk.

Molnár Piroska
Molnár Piroska
– A vígjátékokban szerzett bőséges tapasztalata alapján ön milyennek tartja a magyarok humorérzékét?
– Szerintem kifejezetten jó humorérzékünk van! Egyébként szeretem az angol humort is, amely kissé fanyarabb, mint a mienk. Mi jobban szeretünk teli szájjal nevetni, az angoloknál az már túlzás. Egy rendező barátom Finnországban dolgozott, és mikor arról faggattuk, hogy milyen az ottani közönség tapsa, nagyon kifejezően annyit mondott: a finn vastaps olyan, mintha puha bársonyra hungarocellgolyócskákat engednének. Nálunk ütemes, hangos taps van, piros tenyerekkel, ott ilyen visszafogottan fejezik ki a tetszést. Vérmérséklet kérdése. De például a BBC-n mennek feliratozott angol humoros sorozatok, azokat is nézem.
– Melyik a legkedvesebb humoros könyve?
– Sokszor veszem elő Eric Knight Sam Small csodálatos életét. Mindig nagyon jót derülök rajta, igazi sírós-nevetős könyv, amely közel áll a szívemhez. Remek karakterek vannak benne, úgy kétévente újraolvasom.
– A Munkakügyek című sorozatban Sipeki Elvirát alakítja. Milyen kapcsolatot alakítana ki Molnár Piroska a való életben az osztályvezető asszonnyal?
– Mindannyian megfordulunk hivatalokban, és bizonyára mindenki találkozott már sipekielvirákkal. Nekem is volt hozzájuk szerencsém. Természetesen kicsit kiszínezve, sarkítva jelenik meg a sorozatban az ő karaktere is, de én szeretem a figurát, mert esendő is. Amellett, hogy mosolyogtató, megpróbálom szerethetővé is formálni. Az asztal mindkét oldalán emberek ülnek, akiknek fájhat a fejük vagy szomorúak lehetnek valami miatt. Amit sajnálok, az a derű kiveszése az emberi kapcsolatokból. Egyre többször beszélünk fölöslegesen foghegyről egymással. Ez szomorú. Talán társadalmi terápiá-
nak is jó mindezt megmutatni a humor eszközével.
– Érkeztek már hivatalnokoktól visszajelzések?
– Sok visszajelzést kapok, facebookon is, e-mailen is. Épp egy hivatal, ahol sok hölgy dolgozik, jelezte, hogy alig várják az új részeket! Azt írták, az ő főnökük is ilyen.  Magukra és egymásra ismernek sokan: ettől jó a Munkaügyek.
– A téma abszurditása érződik a forgatások hangulatán?
– Mi, színészek is mulattatjuk egymást forgatás közben, egy ilyen sorozat felvétele nem mehet olyan komolysággal, mint egy vakbélgyulladás. Nyaranta forgatunk, heteken át, hiszen a színészcsapatot – és szerencsére ebben a sorozatban igazi színészek játszanak – csak ilyenkor lehet összehozni. Szeretünk együtt dolgozni a kollégákkal, és jól szórakozunk közben.
– Van lehetőségük az improvizációra?
– Akad! Olyan „elvetemült” kollégánk is van, aki képes mást csinálni a felvételen, mint amit a próbán, a többiek meg elnevetik magukat. Előfordult, hogy fel kellett függeszteni a felvételt, annyira nevettünk. De az írók meg is engedik, hogyha valami jó ötlet érkezik, az beépüljön a sorozatba, ha egy jó kifejezés jön az ember nyelvére, az bennmaradhat. A sorozat szerzői figyelemmel követik a forgatásokat, ismerjük őket, és úgy látjuk, kedvükre való a közös munka.
– Örömmel fogadta a felkérést?
– Nem gondoltam, hogy több évados sorozat kezdődik, először tízegynéhány részre kértek fel. Nem bántam meg. Remek kollégákkal dolgozom, olyanokkal is, akikkel színpadon talán sosem kerülnénk össze. Ez pedig mindig izgalmas dolog.
– Hol zajlik a forgatás?
– Egy irodaházban. Először egy nagy épület egyik emeletét bérelte ki a stáb, az elmúlt két nyáron pedig már egy önálló épületben vesszük föl a sorozatot. Van saját irodám, íróasztalom. Minden szépen be van rendezve. Szerencsére légkondicionált térben vagyunk, ezért a legforróbb nyáron is nagyon kellemes hőmérsékletben dolgozunk.
– Októbertől a színpadon is egy vígjátékban láthatja a közönség.
– Valóban, a Thália színpadán egy Camoletti-vígjátékban, a Boeing, Boeing című darabban játszom, ami korábban már ment Magyarországon, Leszállás Párizsban címmel. Újabb jó alkalom a nevetésre.
M. Zs.
csütörtök, M1 21.30

Frissítve ( 2013.10.25. )
 
Tenki Réka, Varju Kálmán, Lengyel Tamás Nyomtatás Email
Írta: Administrator   
2013.10.18.
Kevéssé ismert, ám rendkívül izgalmas történetet dolgoztak fel az M1-en október 23-án látható  Szabadság – Különjárat című film alkotói. Villáminterjú Lengyel Tamással, aki az egyik főszereplőt, Pacsuta Nándort alakítja.
Tenki Réka, Varju Kálmán, Lengyel Tamás
Tenki Réka, Varju Kálmán, Lengyel Tamás
– Örült, mikor felkérték a Szabadság – Különjárat egyik főszerepére?
– Én az a típusú színész vagyok, aki szereti gyakorolni a szakmáját. Mivel film is kevés forgott az utóbbi időben, és általában egy ilyet hosszas válogatás előz meg, büszke voltam, hogy a karaktert én játszhattam.
– Találkozott korábban már  a film alapjául szolgáló történettel?
– A film eredeti történetét nem ismertem. Igazság szerint nem is tudtam, hogy egyáltalán volt Magyarországon repülőgép-eltérítés.
– Színészként mennyire nehéz belebújni egy akkori fiatal bőrébe?
– Hannibal Lecter az, aki mások bőrébe bújik, mi színészek inkább a sajátjainkhoz hasonló vagy azoktól eltérő tulajdonságokat keresünk a karakterben. Újságíróként vagy pékként – bár még egyik sem voltam – talán nehezebb feladat lett volna a meghatározó jellemvonásokat hitelesen tolmácsolni, de tekintve, hogy a foglalkozásom színész, így a figura céljaival kellett megpróbálnom azonosulni. Hogy ez mennyire sikerült, ennek eldöntése a néző feladata.
– Az ’56-os forradalom kitörése előtti nyáron járunk időben, amikor még nem pattant ki az a szikra, ami október 23-hoz vezetett. Mi vihette rá a fiatalokat, hogy egy ilyen kockázatos lépésre szánják rá magukat, mint egy repülőgép eltérítése?
– A filmben szereplő három karakternek más-más célja van az áhított szabadsággal. Az én figurám, Pacsuta Nándor minden vágya az, hogy profi ökölvívóvá váljon. Ehhez az ország és a sztálinista diktatúra nem adja meg a lehetőséget. Nem utazhat, és világversenyeken sem mérettetheti meg magát. Ezért választja a szabadság megszerzésének ezt a formáját.
– A forgatás alatt mennyire törekedtek a történelmi hűségre?
– Még az utólag felépített repülőgép belseje, a díszlet is szinte teljesen azonos az eredetivel. Fontos volt, hogy hűen ábrázoljuk a kort, minden szokásával, jellemzőjével, és ezáltal próbáljunk a mához szólni és a szabadság fogalmáról gondolkodni.
– Fiatalemberként hogy viszonyul az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseihez? A forgatás segített közelebb kerülni múltunk e tragikus, de magasztos  időszakához?
– Mindenképpen. Kiemelkedő fontosságúnak érzem az elnyomás ellen folytatott eme küzdelmet. Büszke vagyok mindenkire, aki életét és szabadságát önzetlenül merte áldozni azért, hogy az ország és a magyar nép sorsa jobbra forduljon. 
M. Zs.
szerda, M1 20.20

Frissítve ( 2013.10.18. )
 
Tom Selleck Nyomtatás Email
Írta: Administrator   
2013.10.13.
A címe alapján a Zsaruvér tipikus akciófilmnek tűnik, de több annál. A rendőri munkán túl egy család érzelmekkel teli történetét mutatja be. A sorozatról és a karakteréről a Magnumként ismertté vált Tom Selleck mesél.
Tom Selleck
Tom Selleck
– Miben rejlik a Zsaruvér sikere?
– Az emberekben. A sorozatban
természetesen megtalálható az izgalmasan megrajzolt rendőri mun-ka és számtalan látványos akciójelenet is, de ezt felülírja az, amikor a Reagan család összejön, és bepillanthatunk az életükbe. Ez olyan, mintha valamiféle titkot tudnánk meg. Mire eljutunk egy epizódban a családi vacsorához, a néző tisztában van azzal, hogy egy-egy családtaggal mi történt aznap, és milyen konfliktus várható.
– Ezért sem egy tipikus rendőrsztori a Zsaruvér?
– Nagyon erős az érzelmi szál, ami a karakterek életén keresztül folyamatosan gazdagodik. Nemcsak a munkájuk során látják a főszereplőket a nézők, hanem az otthonukban is. Úgy gondolom, ez a siker titka: ettől más ez a sorozat, mint a többi. Ez egy komoly „felnőtt dráma”. Ha valaki végignéz egy Reagan-vacsorát, akkor számtalan vita tanúja lehet, de az apa, Frank mindig próbál kiutat találni a szituációból.
– Mi teszi az ön által alakított Frank Reagant imponáló személyiséggé?
– Frank végigjárta a szamárlétrát, mindent tud a New York-i rendőrség mindennapjairól, most pedig már parancsnoki pozícióban van. Az Egyesült Államokban New York város rendőrparancsnokának lenni az egyik legnagyobb, kihívásokkal teli feladat. Ráadásul családfőként is központi szerepet játszik, ami egyre ritkább Amerikában. Sokszor az apák nem állnak a helyzet magaslatán, mint például a mulatságos Simpson családban. Homer Simpson egy szélsőséges figura, én teljesen az ellentétét játszom. Természetesen az én karakterem sem tökéletes, követ el hibákat. A nézők látják is ezeket, de az, hogy egyetlen vasárnapi családi vacsorát sem hagyna ki, ő ül az asztalfőn, az meghatározza a szerepét. Frank édesapja is ott ült egykor, átadta neki a helyet, és eljön a nap, amikor Frank is továbbadja azt majd valamelyik fiának. A szimbólumok egyértelműek, érthetők és rengeteg dolgot elmondanak országhatáron innen és túl.
– Van valami közös önben és Frankben?
– Úgy gondolom, a színészben és az általa játszott karakterben mindig akad valami közös, hiszen magadból kelted életre. Te magad vagy az eszköz, amivel megformálod az idegen személyiséget, éppen ezért a személyes tapasztalataid, érzéseid építik fel. Ugyanakkor a vérmérsékletem nem egyezik Frankével. A sorozat középpontjában egy ír-katolikus család áll, Franknek pedig meg kellett tanulnia, hogyan legyen diplomatikus. Talán ő a leghiggadtabb figura, és elég nagy árat fizet azért, hogy ennyire visszafogja magát. Nem hiszem, hogy ez kifejezetten egészséges lenne.
– Milyen reakciókat váltott ki a nézők körében a sorozat?
– Kaptam visszajelzéseket a New York-i rendőröktől, és ha azt mondom, nekik tetszik, azzal mindent elárulok. A New York-iak nem tolonganak fotókért, aláírásokért, ők a véleményükkel, kérdéseikkel bombáznak. Egy pénteki napon ment adásba az Államokban a sorozat újabb epizódja, vasárnap sétáltam a városban, és már záporoztak is felém az észrevételek. Ennél jobb módja nincs is annak, hogy a nézőkkel tartsuk a kapcsolatot.
– Élvezi a Zsaruvér sikerét?
– Ha valamit csinálsz, akkor az hat a közönségre, megosztja a nézőket, nem lehet csak kedvező véleményt kapni. Az észrevételek rendkívül fontosak, hiszen megtudjuk, hogyan dolgozunk, jó irányba haladunk-e. Szerencsére rengeteg visszajelzést kapunk, minden nagyképűség nélkül mondhatom, hogy nagyon sokan nézik a Zsaruvért. Amire büszke is vagyok.
– Miért érdemes nézni a Zsauvért?
– A bűn átszövi a mindennapokat, hozzátartozik a rendőrök életéhez, de a sorozat nemcsak erről, hanem arról is szól, hogy a hivatásuk során átélt események miként befolyásolják a civil életüket. A sorozat titka és a figyelem ébrentartásának kulcsa a rendőrlét bemutatásán túlmutat, arra világít rá, hogy a bűn és a bűnüldözés milyen hatással van a zsarukra és a hétköznapi emberekre. Ez pedig megunhatatlan. (X)
vasárnap, Universal Channel 21.00
Zsaruvér

 
Harsányi Levente Nyomtatás Email
Írta: Administrator   
2013.10.06.
Péntek esténként ismét zenei időutazásra indul az M1 Legenda című műsora. Legendás előadók és slágerek elevenednek meg újra közkedvelt művészek tolmácsolásában. Az egyik házigazdával, Harsányi Leventével beszélgettünk.
Harsányi Levente
Harsányi Levente
– Májusban debütált a Legenda című zenés show-műsor az M1-en. Milyen volt a fogadtatás?
– A személyes tapasztalataimról tudok csak beszámolni. Hozzám pozitív vélemények jutottak el, örülök a sikernek, bizonyára azért is, mert a Csináljuk a fesztivált! óta nem volt ilyen átfogó, a könnyűzenei legendákat tematikusan bemutató műsor. Még a harmincéves öcsém is szívesen hallgatta a nagy egyéniségek feldolgozott dalait.
– A közreműködők, akik a régi nagy slágereket feldolgozzák, szívesen vállalják a felkérést?
– Meglepően örülnek a megkeresésnek! Aztán mindig ki is derül, hogy a vendégek mindegyike kötődik így-úgy az adott legendához: személyes emlékein vagy valami távolabbi kapcsolódási ponton keresztül. Szívesen osztják meg ezeket a nézőkkel, egymással is. Magam is meglepődtem, amikor például Feke Pál könnyes szemmel mesélt arról, hogy mit jelentett neki Cserháti Zsuzsa egy dala, vagy egy régi közös fellépés. Minden új előadónak van egy nagy szakmai elődje, akiből merít, aki hatást gyakorol a stílusára.
– Mennyire jellemzi az adott korszakot egy-egy legendás előadó vagy csapat bemutatása?
– Mindenképpen szeretnék egyfajta kortörténetet adni a zene segítségével, meg is jelennek a kultúra, a divat vagy épp a hajviselet egykori jellegzetességei. Természetesen a saját emlékeimből is merítek, izgalmas időutazás ez, ugyanakkor több generációt hoz össze a Legenda, hiszen a mai
fiatalok körében népszerű együttesek, előadók dolgozzák át, gondolják újra a dalokat.
– Mikorra tehető ön szerint a magyar könnyűzene születése?
– Számomra a Táncdalfesztiválok jelentik ezt a kiinduló pontot. Valahol itt gyökerezik a magyar könnyűzene. Egyébként saját kis kutatásom szerint a hatvanas évektől a kilencvenes évekig embertelen mennyiségű és főképp remek minőségű dal, legenda született itthon is, a világban is. Termékeny korszak volt, amit nem tudunk azóta se felülmúlni, de szívesen nyúlnak vissza a maiak is az elődökhöz.
– Egyfajta zenei újragondolás ez?
– Abszolút! Justin Timberlake például napjaink sztárja, de bevallotta, hogy rá Michael Jackson olyan hatással volt, hogy ha akart volna sem tudott volna elhajolni előle. A dalaiban egy 2013-as, 2.0-ás letöltésű, frissített Michael Jackson szól. A legnagyobbak ismérve, hogy úgy tisztelegnek a saját legendájuk előtt, hogy közben a saját stílusuk, hangjuk megjelenik. Miután adott hangjegyekből dolgozik mindenki, és már olyan nagyságrendben komponáltak slágereket, hogy ma már kevesebb legendás szám születik. Meg aztán hamarabb kipörögnek a dalok a felgyorsult világ miatt.
– A műsor épít a nosztalgiára. Ön nosztalgikus alkat?
– Nagyon erősen. Édesapám halálával sok mindent örököltem: orsós, szalagos magnóktól kezdve régi lemezeken át diafilmekig mindenféle kincset, amelyeket egyfajta házi múzeumként próbálok feldolgozni. Mikor jönnek hozzánk fiatalabb barátaink, ők is tátott szájjal nézik, hallgatják a múlt e darabkáit. Az emlékeket nagyon kell őriznünk, mert azok tudatában és ismeretében tudunk előre lépni saját életünkben.
– A műsorvezetésben továbbra is Mádai Vivien lesz a partnere?
– Természetesen! Vivien számára
még nagyobb időutazás ez a műsor, hiszen nagyon fiatal.
– Voltak emlékezetes pillanatok a forgatások során?
– Nagyon jó hangulatúak ezek
az alkalmak. Egyszer beöltöztem az R-GO kapcsán Szikora Robinak, no, akkor például olyan jól sikerült az átváltozás, hogy Vivien sem ismert meg.
– A legendák közül kikkel találkozhatunk majd?
– Annyit elárulhatok, hogy nagy igény mutatkozott arra, hogy külföldi legendák is megjelenjenek a műsorban, ezért biztos, hogy a
magyarok mellett néhány külföldi világsztár is helyet kap a Legendában. A szerkesztőknek nincs könnyű dolguk, mert olyan sok jó dal van, nehéz kiválasztani, mi maradjon ki az adásokból. Édes teher ez.
M. Zs.

 
Bear Grylls Nyomtatás Email
Írta: Administrator   
2013.09.29.
A világhírű túlélési szakértő két új produkcióval tér vissza a Discovery Channelre: októberben a hétköznapi emberek túlélési történeteit bemutató „Bear Grylls: kiút a pokolból”, míg novemberben a „Bear Grylls: túlélőpróba” című műsora indul.
Bear Grylls
Bear Grylls
Bear Grylls a világ legismertebb túlélője, milliók kedvence, a XXI. század modern vívmányaira fittyet hányó, a legzordabb vadonban és a jég hátán is megélő kalandora. Sikerrel és kalandokkal teli életútja az angliai Wight szigeten kezdődött, ahol édesapja tanította sziklát mászni és vitorlázni. Fiatalkorában a harcművészetek megszállottja volt, majd három évet töltött katonai szolgálatban a Brit Különleges Erőknél, ahol elsajátította a túléléshez szükséges elméleti és gyakorlati tudását. Fiatalkori komoly sérülése sem rettentette el Beart: egy szerencsétlen ejtőernyős balesetben három helyen tört el a gerince és hónapokig tartott a felépülése. Mindezek után fogta magát és huszonhárom évesen megmászta a Mount Everestet, teljesítményével a világ egyik legfiatalabb hegymászója lett. Bear televíziós sikere az Emmy-díjra jelölt A túlélés törvényei sorozattal csúcsosodott ki, mely a világ legnépszerűbb műsora volt 1,2 milliárdos nézettségével. Emellett különleges, rekordokat döntögető túrákat is vezetett az Antarktisztól az Északi-sarkvidékig. Felismerve tapasztalatát és tehetségét, 28 millió cserkész vezetőjévé, illetve az Egyesült Királyság Haditengerészetének tiszteletbeli tagjává választották.
Októberben ismerkedhetünk meg a hétköznapi túlélők történeteivel. A Bear Grylls: kiút a pokolból című sorozatban a túlélés mestere igaz történetek szereplőinek elmesélése alapján újra átéli a megpróbáltatásokat, legyen szó lavináról, homokviharról vagy a majdnem végzetes találkozásról egy medvével. Bear Grylls bemutatja, hogy az áldozatok milyen hibákat követtek el, amelyek majdnem az életükbe kerültek, és részletezi azt is, hogy túlélésük milyen helyes döntéseknek volt köszönhető. Körbeutazza a Földet a perzselő Szaharától a havas észak-amerikai hegycsúcsokig, hogy részletes és valósághű betekintést adjon a különböző túlélést igénylő helyzetekbe. Nedves, bogaraktól hemzsegő dzsungelben harcol Guatemalában, lángoló és forró kanyonokban jár Marokkó tájain, Olaszországban pedig áthatolhatatlan erdőkön és hegyoldalakon verekedi át magát. Minden vidék esetében bemutatja a kihívásokat, és feltárja a túlélők titkait is, amivel sikerült életben maradniuk (folyadékpótlás, menedékkeresés, a kihűlés elkerülése, élelem szerzése). Az epizódokban ismerteti, hogy a szereplők miként élték túl az embertelen helyzeteket, és hogy segítette őket találékonyságuk és kitartásuk alapvető szükségleteik kielégítésében. Láthatjuk, hogy a nap által perzselt sivatagban a sorsdöntő hidratálás érdekében Bear kígyóvért iszik, vagy éppen miképpen vadászik tarantula pókra a dzsungelben, hogy táplálékhoz jusson. Megosztja tapasztalatait és tippeket ad, miként tudnánk saját magunk is megúszni ezeket az életveszélyes helyzeteket a szélsőséges körülmények között.
Az egyik túlélő, Eric Le Marque, a kaliforniai Sierra Nevada hegységben töltött el nyolc keserves napot, fagypont alatti hőmérsékletben, miután beleesett egy jeges folyóba. A francia Loic Pillois és Guilhem Nayral szinte csontvázzá soványodva, közel két hónap után menekült ki az amazóniai őserdőből. Soha nem adták fel a reményt, élni akarásuknak és csapatmunkájuknak köszönhetik az életüket. Az olasz Mauro Prosperi egy, a Szaharán átvezető versenyen vett részt, amikor véletlenül letért a kijelölt útról egy homokviharban. Kilenc napig ment egyedül a világ legnagyobb és legmelegebb sivatagában.
Novemberben a Bear Grylls: túlélőpróba című műsorban húsz kicsi „túlélőt” ismerhetünk meg, akik Új-Zéland gyönyörű, de sok veszélyt rejtő tájain versenyeznek egymással. A megmérettetésben a tíz kétfős csapat útja erdőkön, meredek hegyeken, jéghideg folyókon és csúszós gleccserszakadékokon vezet keresztül. A természet sehol nem kegyelmez. Három fő szabályt kell szem előtt tartaniuk a kihívások során: túl kell élniük a vadont, csapatként kell boldogulniuk, és el kell kerülniük a kiesést. Bear Grylls minden héten hazaküld egy csoportot, míg végül csak a legjobb, legbátrabb, legtalálékonyabb csapat marad, aki képes túlélni a vad természetet. A nyertes egység 500000 dollárral lesz gazdagabb.
A legnagyobb lecke, amit Bear Grylls két új műsorában is megtanulhatunk: miként próbáljunk meg nyugodtak maradni, és hogy próbáljunk meg a túlélésre koncentrálni a veszélyes és szélsőséges helyzetekben.       
(X)
csütörtök, Discovery Channel 22.00
Bear Grylls: kiút a pokolból

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Találatok: 73 - 81 / 325
 
© 2018 rtvreszletes.hu
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.