Kezdőlap arrow Címlapsztori arrow Kertvárosi katarzisok - Amerikai szépség
Kertvárosi katarzisok - Amerikai szépség Nyomtatás Email
Írta: Administrator   
2015.11.15.
Van egy jelenet a filmben: egy üres zacskót kavar a szél, felkapja, elejti, megragadja, eltaszítja. Épp így rángat minket az élet, ha hagyjuk. Erről szól Sam Mendes rendező 1999-ben bemutatott, szokatlan családmozija.
Amerikai szépség
Amerikai szépség
Az amerikai kertvárosok már rég nem az idilli világ jelképei a filmvásznon. Horrorfilmek gyakori helyszínei, ahol a békés lakókat valami kívülről jött szörnyűség terrorizálja (Rémálom az Elm utcában, Halloween, Sikoly). Ám még ennél is sokkolóbb az az iszonyat, ami a zárt ajtók mögött szendereg. A hétköznapok borzalmát ugyanis nem tudjuk eltávolítani magunktól, abból nincs kijózanító fellélegzés. A horrorfilmek szörnyeit könnyen megmosolyogjuk, tudjuk, nem kell félni tőlük, a valóságban nincs sután totyogó zombi vagy álmunkban gyilkoló pengekarmú rémalak. Vannak azonban félresikerült házasságok, rosszul meghozott döntések és kisiklott, dühös életek. „A felnőttség hiánybetegség: kiégettség, fantáziátlanság, érzéketlenség” – írja Király Jenő egy másik kertvárosi film, a Rémálom az Elm utcában kapcsán. Az Amerikai szépség mintha ennek a filmnek az ellentéte és újraértelmezése lenne. Ott nem szabad elaludni, mert jön Freddy, és ha álmodban meggyilkol, a valóságban is halott leszel. Fenyegető az élet és fenyegető az álom is. Itt azonban az álom egyszerre menekülés a kies valóságból és a ráébredés pillanata is. Először álmodni kell, hogy legyen miért élni. Lester Burnham (Kevin Spacey) azonban már jó ideje nem álmodik és nem is él. Feleségével (Annette Bening), kamasz lányával (Thora Birch) kiüresedett és épp ettől frusztrált hétköznapjaik egyhangúan telnek egymás után. Mígnem Lester egy napon meg nem pillantja lánya osztálytársnőjét, Angela Hayest (Mena Suvari). A lány elbűvöli és kitölti fantáziáját. Hirtelen sokként éri a szépség, és hatalmas robajjal dől össze benne minden, amiről mind ez idáig azt hitte, fontos. Lester előtt kinyílik ez a szűknek hitt világ. A tökéletesség látszatára épülő életvitel lélekölő mechanizmusa túl sokáig tartotta rabságban. Most újra élni kezd, pedig tudjuk, hisz ő maga narrálja a film elején, hamarosan meg fog halni. Ám ami addig történik, az az amerikai álom kegyetlen, szatirikus kritikája. Egy olyan társadalom mechanikus működését mutatja be, amely önmagát ejti csapdába. Ahol mindenki rabjává válik a sikernek és a tökéletességnek. A jólét mindenhatóságában keresik a csalóka boldogságot, miközben megfeledkeznek mindenről és mindenki másról. Lester felesége karrierhajhász ingatlanügynök, aki folyamatosan önbecsülést építő mondatokat mantráz és mindene a látszat, a „vagyunk valakik” kényszerképzetét tükröző tárgyak és persze a kerítése mellett nyíló rózsák. Ezeknek a virágoknak a neve Amerikai szépség, ez a motivika vonul végig a filmen, mikor Lester Angeláról álmodozik. A beteljesületlen, mert beteljesíthetetlen álom hajkurászása. Az anyagias, tárgyiasított világ vágyaiból való ocsúdás teszi Lestert különbbé, mint az őt körülvevő emberek: családtagok és szomszédok egyaránt. És épp ezért kell végül meghalnia, mert különccé válik, nem illik bele a görcsösen felépített idillikus képbe. Ő lesz a más, az egyéb, akinek nincs helye ebben a közösségben, mert ráébreszti tagjait kicsinységükre.
De Lester végül sokat sejtető mosollyal borul az asztalra, saját vérébe, mert, ha volt miért élni, boldogan halunk meg.
S. B.

Amerikai szépség
péntek, Paramount 21.40
 
< Előző   Következő >
 
© 2017 rtvreszletes.hu
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.